Use this url to cite publication: https://hdl.handle.net/20.500.12259/31331
Options
The benefits of bilingualism : a comparative pilot study on the performance of bilinguals versus monolinguals
Author(s)
Märcz, Robert |
Title
The benefits of bilingualism : a comparative pilot study on the performance of bilinguals versus monolinguals
Other Title
Dvikalbystės privalumai : lyginamasis žvalgomasis dvikalbių ir vienakalbių moksleivių testų atlikimo tyrimas
A kétnyelvűség előnyei: összehasonlító tanulmány a kétnyelvűek és az egynyelvűek vizsgateljesítményéről
Is part of
Darnioji daugiakalbystė, 2016, nr. 8, p. 165-184
Journal Issue Title
Date Issued
Date Issued | Issue | Start Page | End Page |
---|---|---|---|
2016 | 8 | 165 | 184 |
Abstract
Straipsnyje analizuojami dviejų ECL (Europos šiuolaikinių kalbų kompetenciją
tvirtinančių sertifikatų išdavimo konsorciumas) testus laikančių grupių kalbos egzamino
rezultatų panašumai ir skirtumai. Šis kalbos egzaminas nustato kalbinę kompetenciją,
vykdomas Vengrijoje ir aplinkinėse šalyse. Dvi tyrime dalyvaujančias grupes sudarė:
(i) vengrų kalbos testą laikiusieji dvikalbiai, gyvenantys Rumunijoje, Slovakijoje ir Serbijoje
bei (ii) vengrai gimtakalbiai, gyvenantys Vengrijoje, kurių amžius nuo 14 iki 19 metų.
Tyrimo tikslas – nustatyti, ar testą laikiusieji dvikalbiai yra pranašesni, laikydami trečios
kalbos egzaminą, lyginant su vienakalbiais moksleiviais. Tyrimu buvo siekiama palyginti,
išskirti ir išanalizuoti šių dviejų skirtingų grupių testo atlikimo rezultatus. Tyrimo rezultatai
rodo, kad testą laikiusiųjų dvikalbių bendri testo atlikimo rezultatai (lyginant visų keturių
kalbinės veiklos sričių – klausymo, kalbėjimo, rašymo ir skaitymo – pasiektus rezultatus)
yra daug geresni nei vienakalbių, šis skirtumas yra statistiškai reikšmingas (p < 0.001).
Nustatytos trys dvikalbių ir vienakalbių testą laikiusiųjų moksleivių pasiektų rezultatų
atžvilgiu tendencijos: (1) nustatyti didesni skirtumai tarp recepcinių, – klausymo ir
skaitymo, nei tarp produkcinių kalbinės veiklos rūšių – kalbėjimo ir rašymo; (2) receptyviųjų
veiklos rūšių atžvilgiu: šis skirtumas mažėja didėjant kalbinės kompetencijos lygiui;
(3) kalbėjimo gebėjimų atžvilgiu: šis skirtumas išryškėja didėjant kalbinės kompetencijos
lygiui. Straipsnyje pateikiami galimi šių reiškinių aiškinimai.
tvirtinančių sertifikatų išdavimo konsorciumas) testus laikančių grupių kalbos egzamino
rezultatų panašumai ir skirtumai. Šis kalbos egzaminas nustato kalbinę kompetenciją,
vykdomas Vengrijoje ir aplinkinėse šalyse. Dvi tyrime dalyvaujančias grupes sudarė:
(i) vengrų kalbos testą laikiusieji dvikalbiai, gyvenantys Rumunijoje, Slovakijoje ir Serbijoje
bei (ii) vengrai gimtakalbiai, gyvenantys Vengrijoje, kurių amžius nuo 14 iki 19 metų.
Tyrimo tikslas – nustatyti, ar testą laikiusieji dvikalbiai yra pranašesni, laikydami trečios
kalbos egzaminą, lyginant su vienakalbiais moksleiviais. Tyrimu buvo siekiama palyginti,
išskirti ir išanalizuoti šių dviejų skirtingų grupių testo atlikimo rezultatus. Tyrimo rezultatai
rodo, kad testą laikiusiųjų dvikalbių bendri testo atlikimo rezultatai (lyginant visų keturių
kalbinės veiklos sričių – klausymo, kalbėjimo, rašymo ir skaitymo – pasiektus rezultatus)
yra daug geresni nei vienakalbių, šis skirtumas yra statistiškai reikšmingas (p < 0.001).
Nustatytos trys dvikalbių ir vienakalbių testą laikiusiųjų moksleivių pasiektų rezultatų
atžvilgiu tendencijos: (1) nustatyti didesni skirtumai tarp recepcinių, – klausymo ir
skaitymo, nei tarp produkcinių kalbinės veiklos rūšių – kalbėjimo ir rašymo; (2) receptyviųjų
veiklos rūšių atžvilgiu: šis skirtumas mažėja didėjant kalbinės kompetencijos lygiui;
(3) kalbėjimo gebėjimų atžvilgiu: šis skirtumas išryškėja didėjant kalbinės kompetencijos
lygiui. Straipsnyje pateikiami galimi šių reiškinių aiškinimai.
The paper focuses on the differences and similarities in the performance of two groups of test takers taking the ECL (European Consortium for the Certificate of Attainment in Modern Languages) language exam – a proficiency-type of language exam – in Hungary and in neighbouring countries. The two groups under investigation include Hungarian test takers living in Romania, Slovakia and Serbia and native Hungarians between the ages of 14 and 19 living in Hungary. The research aims to identify whether bilingual test takers have an advantage when taking a language examination in a third language as compared to those who are monolingual. The study compares, contrasts and analyses the performance of these two distinct groups, one of which comes from a multilingual environment. It has been found out that the overall performance (achieved in each of the four components: listening, speaking, writing and reading) of bilingual test takers was significantly better than that of the monolinguals (p < 0.001). Three tendencies have been identified with respect to the differences between the performance of the bilingual and monolingual test takers: first, there is a greater gap in relation to receptive skills - listening and reading – than in the case of the productive skills – speaking and writing; second, in the case of the receptive skills the gap decreases as the proficiency level increases; third, in the case of the speaking skill the gap increases as the proficiency level increases. Possible explanations are offered to explain these phenomena.
A tanulmány az egynyelvű és kétnyelvű vizsgázói csoportok nyelvvizsgán
nyújtott teljesítményét hasonlítja össze. AZ ECL (European Consortium for the Certificate of
Attainment in Modern Languages) vizsga, egy szintfelmérő típusú nyelvvizsga- amelyet
Magyarországon és az őt körülvevő országokban is le lehet tenni. A két vizsgált csoport a
következő: a Romániában, Szlovákiában és Szerbiában élő magyar és nagy valószínűség
szerint kétnyelvű kisebbség, illetve a Magyarországon élő – 14 és 19 év közötti - gimnazista
korosztály, amely egynyelvű. Kutatásunk arra a kérdésre kíván választ keresni, hogy a
kétnyelvű vizsgázók vajon előnyben vannak-e az egynyelvű vizsgázókhoz képest akkor,
amikor nyelvvizsgát tesznek az ő esetükben már harmadiknak számító nyelvből.
A tanulmány összehasonlítja, megvizsgálja és elemzi a két csoport nyel vizsgán nyújtott
teljesítményét, mely csoportok közül az egyik többnyelvű környezetből érkezik. Az
eredmények azt mutatják, hogy a kétnyelvű vizsgázók összteljesítménye (amelyet a négy
különböző vizsgarészen - szövegértés, beszédértés, szóbeli és írásbeli kommunikáció –
értek el) szignifikánsan jobb, mint az egynyelvű társaiké (p < 0.001). Az egy-, és kétnyelvű
vizsgázók vizsgateljesítményét illetően három tendenciát sikerült azonosítani: (1) a receptív
készségek (szövegértés, beszédértés) területén nagyobb a különbség a kétnyelvű vizsgázók
javára; (2) a receptív készségek esetében e különbség csökken a nyelvtudás szintjének
emelkedésével párhuzamosan; (3) a szóbeli kommunikáció esetében e különbség
növekszik a nyelvtudás szintjének emelkedésével párhuzamosan. A tanulmány lehetséges
válaszokat fogalmaz meg e jelenségekre.
nyújtott teljesítményét hasonlítja össze. AZ ECL (European Consortium for the Certificate of
Attainment in Modern Languages) vizsga, egy szintfelmérő típusú nyelvvizsga- amelyet
Magyarországon és az őt körülvevő országokban is le lehet tenni. A két vizsgált csoport a
következő: a Romániában, Szlovákiában és Szerbiában élő magyar és nagy valószínűség
szerint kétnyelvű kisebbség, illetve a Magyarországon élő – 14 és 19 év közötti - gimnazista
korosztály, amely egynyelvű. Kutatásunk arra a kérdésre kíván választ keresni, hogy a
kétnyelvű vizsgázók vajon előnyben vannak-e az egynyelvű vizsgázókhoz képest akkor,
amikor nyelvvizsgát tesznek az ő esetükben már harmadiknak számító nyelvből.
A tanulmány összehasonlítja, megvizsgálja és elemzi a két csoport nyel vizsgán nyújtott
teljesítményét, mely csoportok közül az egyik többnyelvű környezetből érkezik. Az
eredmények azt mutatják, hogy a kétnyelvű vizsgázók összteljesítménye (amelyet a négy
különböző vizsgarészen - szövegértés, beszédértés, szóbeli és írásbeli kommunikáció –
értek el) szignifikánsan jobb, mint az egynyelvű társaiké (p < 0.001). Az egy-, és kétnyelvű
vizsgázók vizsgateljesítményét illetően három tendenciát sikerült azonosítani: (1) a receptív
készségek (szövegértés, beszédértés) területén nagyobb a különbség a kétnyelvű vizsgázók
javára; (2) a receptív készségek esetében e különbség csökken a nyelvtudás szintjének
emelkedésével párhuzamosan; (3) a szóbeli kommunikáció esetében e különbség
növekszik a nyelvtudás szintjének emelkedésével párhuzamosan. A tanulmány lehetséges
válaszokat fogalmaz meg e jelenségekre.
Type of document
type::text::journal::journal article::research article
Language
Anglų / English (en)